Build trunk
További témák

Bér- és családikedvezmény-kalkulátor 2015 (I.) – Közös érvényesítés nélkül

Készítette: Adózóna

Megnevezés

 

 

Havi bruttó munkabér összege

Ft

Eltartottak száma (családi pótlék számításnál figyelembe vett)

Kedvezményezett eltartottak (gyermekek) száma

Járulékkedvezmény érvényesítése

Megnevezés

 

 

Családi adóalap-csökkentő kedvezmény

Ft

Adóalapok, adók, járulékok, nettó kifizetés

Megnevezés

 

 

Havi adóalap

Ft

Családi kedvezmény számított adóalap-kedvezménye

Ft

Családi járulékkedvezény

Ft

Fizetendő személyi jövedelemadó

Ft

Munkavállalót terhelő járulékok

Megnevezés

 

 

Természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%)

Ft

Pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%)

Ft

Nyugdíjjárulék (10%)

Ft

Munkaerő-piaci járulék (1,5%)

Ft

Nem érvényesíthető családi adóalap kedvezmény

Ft

Családi járulék-kedvezménnyel csökkentett járulék

Ft

Nettó bér kifizetés

Ft

Munkáltatót terhelő járulékok

Megnevezés

 

 

Szakképzési hozzájárulás (1,5%)

Ft

Szociális hozzájárulási adó (27%)

Ft

Összes munkáltatói költség

Ft

Információk

Mit számol a kalkulátor?

Mit számol a kalkulátor? Ezt a kalkulátort Ön akkor alkalmazza, ha a családi kedvezményt jogosultként nem kívánja, illetve a családi állapota szerint (például egyedülálló) nem tudja más magánszeméllyel közösen érvényesíteni, és nincs olyan gyermeke, aki után a családi pótlékra 50 százalékban jogosult. Amennyiben bírósági ítélet alapján a Cst. szerint a gyermekét felváltva gondozó, a családi pótlékra 50 százalékban jogosult szülő, a kalkulátort ne alkalmazza, mert ekkor a felváltva gondozott gyermek után a családi kedvezményt is csak 50 százalékban érvényesítheti. Ha nem bejegyzett élettársi kapcsolatban él (ideértve, ha bejegyzéstől számítva egy év még nem telt el), válassza a "Családi kedvezmény élettársi kapcsolatban élők eltérő jogosultsága esetén, közös érvényesítés nélkül" kalkulátort.


Kapcsolódó jogszabály(ok):


Részletes használati útmutató »

Fogalommagyarázó

Családi adólap-kedvezményre jogosult: 

–       az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa, azonban nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékot

  • vagyonkezelői joggal felruházott gyámként vagy vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel,
  • szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja;

–       a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély

–       a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;

–       a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);

–       a saját jogon jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.

A Cst. 7. § (1) bekezdése a) pontjának módosítása 2015. január 1-jétől kimondja, hogy jogosult lehet a családi pótlékra (ebből következően a családi kedvezményre is) a szülővel együtt élő élettárs is akkor, ha az élettársaknak és az ellátással érintett gyermeknek közös a lakó vagy tartózkodási helye, valamint az élettársak legalább egy éve szerepelnek az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában (ENYER), vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatot az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirat igazolja. 

Kedvezményezett eltartott (aki után a kedvezmény jár): 

–       az, aki esetében a Cst. szerint családi pótlékra való jogosultság áll fenn,

–       a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától a megszületéséig),

–       az, aki a családi pótlékra saját jogon jogosult,

–       a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Eltartott:

–       az előbbiekben felsorolt kedvezményezett eltartottak, továbbá

–       azok, akik esetében nem áll fenn a családi pótlékra való jogosultság, de a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehetőek (vagyis, akik után a kedvezmény nem jár, de akiket a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető mérték meghatározásánál figyelembe kell venni).

Az utóbbiak körébe az a kedvezményezett eltartottnak nem minősülő személy tartozik, aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

FONTOS!

A be nem jegyzett élettársak (ideértve, ha bejegyzéstől számítva egy év még nem telt el) a nem közös gyermekek tekintetében nem jogosultak családi pótlékra, ebből következően a családi kedvezményre csak a saját és közös gyermekeik után jogosultak, illetve élettársi kapcsolatban a magzat után csak a várandós anya számít jogosultnak. (Emiatt esetükben az eltartottak/kedvezményezett eltartottak) száma, illetve a kedvezmény mértéke is különböző lehet.)

A családi adóalap-kedvezmény mértéke:

A
z összevont adóalapból családi kedvezmény címén levonható összegnek – minden egyes kedvezményezett eltartott után, minden egyes jogosultsági hónap figyelembe vételével két mértéke van:

–       fejenként és havonta 62 500 forint, amely egy vagy kettő kedvezményezett eltartott esetén havi 10-10 ezer forint, egy kedvezményezett eltartott és egy eltartott esetén havonta 10 ezer forint adókedvezményt jelent;

–       fejenként és havonta 206 250 forint, amely három és minden további kedvezményezett eltartott esetén havi 33-33 ezer forint, illetve legalább három (vagy több) eltartott, azon belül legalább egy (vagy több) kedvezményezett eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként havi 33-33 ezer forint adókedvezményt jelent.

Családi járulékkedvezményre jogosult:

–       a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő,

–       családi adóalap-kedvezményre jogosult magánszemély.

A családi járulékkedvezmény mértéke:

Családi járulékkedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha a családi adóalap-kedvezményre az összevont adóalap csak részben nyújt fedezetet.

A családi járulékkedvezmény a családi adóalap-kedvezmény 16 százalékának az a része, amelyre a szja nem nyújt fedezetet, de legfeljebb a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összege. Ha a járulékalap vélelmezett, egyéni vállalkozó esetében csak a tényleges kivét, társas vállalkozó esetében csak a tényleges személyes közreműködői díj járulékaiból érvényesíthető családi járulékkedvezmény.

A családi járulékkedvezmény érvényesítése:

Ha a magánszemély az adóelőleg-nyilatkozatában kéri, az adóelőleg-levonásra kötelezett munkáltatónak figyelembe kell vennie már az adóelőleg-levonásnál is.

A munkáltató a törvényben előírt sorrendben, először a családi adóalap-kedvezményt vonja le a megállapított személyi jövedelemadó-alapból, és ha az nem nyújt teljes fedezetet, a fennmaradó összeg 16 százalékával először a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot, majd a 10 százalékos nyugdíjjárulékot csökkenti. A munkaerő-piaci járulékból családi járulék-kedvezmény nem érvényesíthető.

Miért érdemes használnia az adózóna.hu-t?
Kipróbálom most
Bezár

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X